RÓLUNK >> Sajtó >>

A hat multiplexből négyet elnyerő, ciprusi tulajdonban lévő Zeonbud ugyanis jelentette be: DVB-T2 technológiát használ majd, miután lehetővé tette ezt licencszerződésének módosítása. A társaság várhatóan az év végén – sajtóinformációk szerint december 8-án – kezdi meg a műsorszórást, négy programcsokra mindegyikébe nyolc-nyolc adót osztva.

Három multiplexen csak országos csatornák kapnak helyet, a negyedik kapacitásának viszont csak a felét adják a nagyoknak, a fennmaradó helyeken egy regionális és három helyi tévé adása lesz fogható. A hatodik multiplex várhatóan szintén idén indul el, a mobiltévézésre fenntartott sáv birtokosát pedig épp nemrég szólította fel a kijevi médiahatóság, hogy kezdje meg végre a sugárzást.

Forrás: http://www.mediapiac.com/media/televizio/Digitalis-teves-nyomulas-az-ukranoknal/5802/

Az ok a közönség és a gyártók érdektelensége. A KPN közleménye szerint a DVB-H nem vált globálisan bevett szabvánnyá, így a készülékkínálat is szűkös maradt. A holland KPN távközlési társaság bejelentése szerint június elsején állítják le a szolgáltatást. Noha korábban sosem tettek közzé előfizető-számot, most azt jelezték: 20 ezerre zsugorodott ügyfélkörük, pedig korábban ennek kétszerese is volt ez a tábor. (Akkoriban egy-egy felhasználó átlagosan napi hét percen keresztül vette igénybe a szolgáltatást.)

A cég nem adja vissza, és nem is hagyja parlagon a frekvenciát: Digitenne névre keresztelt, három multiplexen 21 – zömében fizetős - csatornát kínáló DVB-T szolgáltatásukat bővítenék a felszabaduló hullámsávval.

Forrás: http://www.mediapiac.com/media/mobil/Meghal-a-holland-mobilteve/5796/

A hivatal közleménye szerint az új szabályozás a korábbi rendelethez képest tartalmaz egy olyan újítást is, amely alapjaiban változtatja meg a mobilszolgáltatók frekvenciadíj-számítását, bevezetve a magyar piacra az európai trendeknek megfelelő sávdíj alkalmazását. A rendelet ösztönzi a mobilszolgáltatók piaci beruházásait, hozzájárulva az ország versenyképességének javításához.
Ez az első olyan normaszöveg, amelyet az NMHH a jogszabályi felhatalmazás alapján, önálló rendeletalkotási joggal saját hatáskörben alkothatott meg. A rendelet hatálya azokra a díjakra terjed ki, amelyeket a polgári célú rádió-távközlési tevékenységet vagy szolgáltatást
végzőknek a polgári célú rádiófrekvenciák használati jogáért kell fizetni.

A rendelet kiterjed azokra a díjakra is, amelyeket a rendelet hatálybalépését megelőzően vagy azt követően árverés vagy pályázat útján értékesített frekvenciasáv esetén a jogosítottnak a rendelet hatálybalépését követő naptól a frekvenciahasználati jogosultság érvényességi ideje alatt kell fizetni (sávdíj). Nem terjed ki a rendelet hatálya viszont arra a frekvenciadíjra, amelyet a jogosított a koncessziós szerződésben rögzített módon és mértékben fizet meg.

A rendelet kitér arra is, hogy kinek nem kell ilyen díjat fizetnie: így például annak, aki diplomáciai mentességet élvez, vagy amatőr szolgálat, illetve a rádiócsillagászati szolgálatnak, az űrbeli üzemeltetés, az űrkutatás, a műholdak közötti és a műholdas Föld-kutató szolgálat állomásainak, továbbá a műholdas légi mozgószolgálat légijármű végberendezései, valamint a műholdas műsorszóró és rádiómeghatározó szolgálatok vételéhez szükséges végberendezések által használt frekvenciák után.

Az állomások és berendezések rádióengedélyben rögzített szüneteltetésének időtartama alatt a jogosítottnak a frekvenciahasználati díj 50 százalékát kell megfizetnie.

A rendelet alapján megállapított frekvenciadíj 25 százalékát kell például megfizetniük – kizárólag e tevékenységükkel összefüggésben használt frekvenciáért – az élet- és vagyonbiztonság közvetlen megóvásával foglalkozó mentőszolgálatoknak, a házi- és üzemorvosi szolgálatoknak, a karitatív szolgálatoknak, a kórházaknak, klinikáknak, gyógy- és rendelőintézeteknek, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, a bányamentő szolgálatoknak, az árvíz- és belvízvédelmi készenléti szerveknek, illetve a meteorológiai szolgálatoknak, a hivatásos állami, hivatásos önkormányzati, illetőleg azon önkéntes és létesítményi tűzoltóságoknak, rendőrségi és polgári védelmi készenléti szervezeteknek, amelyek nem kormányzati célú frekvenciasávot használnak.

A rendelet felsorolja azt is, hogy például a frekvenciák és a berendezések után pontosan mekkora díjat kell fizetni, ezeket részletesen a mellékletek tartalmazzák.

A DVB-T adások vételére alkalmas számítógépes tévétunerek egyik nagy hátránya volt sokáig, hogy a kódolt tévéadásokkal ezek az eszközök nem igazán tudtak mit kezdeni, idehaza ugyanakkor a DVB-T szolgáltatás csak akkor ér valamit, ha az előfizetéses csatornákat is tudjuk nézni. Az Alcor DTV Conax végre áthidalja ezt a problémát.

Nem ez az első USB tuner szerkesztőségünkben, korábban járt már nálunk ilyen eszköz, ráadásul éppen az Alcortól. A DTV-1000 kísértetiesen hasonlít mostani tesztünk alanyára: mindkét vevő USB portba illeszthető, átlagos méretű, fehér színű fehér stick. A DTV Conax kevesebb díszítőelemet kapott, de ez nem von le semmit a készülék értékéből, és az összképet sem befolyásolja jelentősen – a DTV Conax sem díszítésekkel sem azok nélkül nem lesz dizájndíjas. Ez egyébként az Alcor valamennyi termékére igaz.

A műanyag készülékház összeszerelésével komolyabb gondok azért nincsenek. A tuner nem recseg-ropog ha megfogjuk, viszont az is látszik azért, hogy az illesztések nem tökéletesek. Szerencsére a műanyag a jobbik fajtából való.

A kupak levétele után kerül elő az USB csatlakozó, ez a tápellátásra és az adatok továbbítására is szolgál. Mivel a DVB-T tunerek gyakorlatilag csak egy egyszerű modem szerepét töltik be, a képfeldolgozásban nem vesznek részt, az USB sávszélessége biztosan elegendő lesz és a képminőséget sem fogja befolyásolni az intefész. A tuner egyik oldalán egy apró infra LED-et találunk, ami a távirányító jeleit érzékeli, a másik oldalon pedig egy kihúzható fiók rejti az igazi érdekességet, a Conax kártyaolvasót. A méretből adódóan a tunerhez a MinDigTV Extra kártyája csak némi méretbeli tuning után használható: a kártya közepéről ki kell vágnunk a telefonok SIM kártyájához hasonló méretű modult. Ez egy kis kézügyességgel nem túl nehéz feladat, de jobb biztosra menni, és kérni a tuner forgalmazójától egy perforált jelöléssel ellátott MinDigTV Extra kártyát.

A tuner csatlakoztatásakor kis hátrányt jelent a beépített infra LED elhelyezése: ha például a vevőt közvetlenül notebookhoz akarjuk csatlakoztatni, akkor azt a számítógép bal oldalán lévő portba célszerű, mert a távirányító csak így lát rá az érzékelőre. Szerencsére az Alcor a csomagolásban egy USB kábelt is elhelyezett, gondolva azokra, akiknek a notebookján az USB portok hátrafelé néznek. A hosszabbító emellett akkor is jól jön, ha notebookon két vagy több USB port egymás mellett/alatt van (a tuner ugyanis annyira bumszli, hogy a szomszédos USB porto(ka)t minden irányban képes kitakarni), illetve akkor is, ha a tunert asztali géphez csatlakoztatnánk.

Az Alcor Conax USB-vel ellentétes rövid oldalán az antenna csatlakozója kapott helyet. Ez egy normál RF csatlakozó, így az Alcor Conax bármilyen szobaantennával használható. A csomagolás a távirányító mellett egy apró antennát is rejt még, amelyhez kétféle talp is jár, egy tapadókorong illetve egy csíptető – ez utóbbival a notebook kijelzőjének tetejére tudjuk rögzíteni az antennát. A mellékelt antenna mérete nem túl nagy, de ha jó a rálátás az adótoronyra, akkor megfelelő jelerősséget tud biztosítani.
 

Nekünk például a szerkesztőségben semmi gondunk nem volt a vétellel, holott korábban több asztali set-top-box és tévé is megadta már magát itt. (Igaz, a korrektség kedvéért tegyük ehhez hozzá, hogy az AH a közelmúltban emelte a sugárzás erősségét).

Belső
A tunert nem szedtük szét – teljesen felesleges lett volna, a sziliciumtuner és a demodulátor chipek mellett mást úgysem találtunk volna benne. Ami fontos, az az, hogy mindkét chipből egy-egy található az Alcor Conaxban, így arra nincs lehetőség, hogy egy film felvétele közben egy másik csatornát nézzünk.

Használat közben
A tuner telepítése csak néhány perces művelet: a telepítő lemez behelyezése után az automatikusan induló szoftver segít az illesztőprogram és a tévénézőke telepítésében is. Sajnos a gyártó honlapjáról csak a driver tölthető le, így ha notebookunkban nincsen optikai meghajtó, akkor a CD tartalmát egy másik gépen USB stickre kell másolni, és onnan kell a programokat telepíteni. Maga a driver csak akkor lehetne elég, ha a tévézéshez a Windows Media Centert szeretnénk használni. Azért csak lehetne, mert a tuner tesztünk szerint csak elvileg kompatibilis az MCE-vel: a Microsoft alkalmazása látja a tunert, de a csatornakeresés néhány százaléknál mindig megállt. Az Alcor 32 és 64 bites Windows alá egyaránt kínál drivereket, a Windowsok közül pedig a Windows 7 mellett a Windows Vistát és az XP-t is támogatja – mi a teszthez Windows 7-es PC-t használtunk.

A rendszerkövetelmény nem túl vészes, 2 GHz-es processzor és a 256 Mbájt RAM ma már szinte minden gépben megtalálható. Azt ugyanakkor hozzátennénk, hogy a Full HD felbontású tévéadásokhoz, főleg, ha a GPU nem nyújt segítséget, erősebb CPU-ra is szükség lehet. Amire érdemes figyelni: alapesetben a program kikapcsolt DXVA-val kerül a gépre, így, ha ezt használni szeretnénk, kézzel kell engedélyezni.

A telepítésben egy magyar nyelvű, részletes leírást tartalmazó telepítési útmutató is segít, ha valaki elakad a telepítés során, akkor ebben minden szükséges információt megtalál.

Az Alcor DTV-1000 mellé a gyártó az ArcSoft HTPC alkalmazását mellékelte, az Alcor Conaxhoz viszont másik szoftver, a hardver gyártójának saját alkalmazása, a HiDTV jár. Ennek a használatóság szempontjából nincs sok jelentősége, legfeljebb annyi, hogy a programot nem a távirányítóval való vezérléshez optimalizálták a fejlesztők – de mivel elsősorban notebookokhoz ajánlott a tuner, ezt nem tartjuk annyira nagy gondnak.

A HiDTV a klasszikus tévénézőke programok felépítését követi, így egy, a tévéképet mutató ablakból és egy vezérlőpanelből áll. Annyi köze azért van a szoftvernek az ArcSoft TotalMedia Theaterhez, hogy ez az alkalmazás alapesetben annak a filterjeit használja a videó és a hang dekódolásához. Ez abból a szempontból jó hír, hogy az ArcSoft videofilterek támogatják a DXVA gyorsítást is, így a Full HD felbontású m1, m2 és Duna TV HD adásokat is alacsony, 20% körüli CPU terheltséggel nézhetjük (tesztgépünkben Core i3 U380-as processzort volt). A szoftver az első indítás után felajánlja az automatikus csatornakeresést, ami kicsit lassú, de minden adót megtalál – alternatívaként kézzel is beállíthatjuk a multiplexek frekvenciáját, így az adókat pillanatok alatt megtalálja a program.

Ahogyan a tunerre azt mondtuk, hogy nem lesz dizájndíjas, úgy a HiDTV-re is igaz ez, a lényeg viszont az, hogy a program funkcionalitását tekintve teljesen rendben van. A szoftver, ahogyan az a képeken is látszik, alapvetően tud magyarul, ugyanakkor a fordítás nem mindenhol tökéletes, néhány helyen pedig teljesen lemaradt.

Az szoftver kezelőpanelje a szokásos gombokat tartalmazza, így megtaláljuk rajta a Play/Pause/Stop/Rec gombokat és a pillanatkép készítésére használható exponálót, valamint a hangerőszabályzót, a csatornaváltót. Meg persze egy sor továbbit is, amikkel a digitális tévénél megszokott extrákat érhetjük el: például az EPG-t, a második hangsávot és a feliratokat, ha vannak. A kezelőpanelen keresztül jutunk el továbbá a csatornalistához illetve a beállítási lehetőségekhez is.

A beállítások ablakból csak az opciók egy részét változtathatjuk meg, egy sor további paramétert a képre a jobb egérgombbal kattintva érhetünk el – így például a képarányválasztót, a CI kártyához kapcsolódó információkat és a filterbeállításokat. Innen rejthetjük el továbbá a kezelőpanelt is, ha ablakos üzemmódban nem lenne rá szükségünk. A képre a bal egérgombbal duplán kattintva a teljes képernyős és az ablakos nézet között válthatunk. A PC-s használatot nehezíti, hogy billentyűzettel a hangot nem lehet szabályozni, ehhez a művelethez mindenképpen az egérre vagy a távirányítóra lesz szükségünk.

A képminőséget (nem számítva a csatornák bitrátáját) alapvetően a használt kodek és a szoftver vagy az operációs rendszer rendereje határozza meg. Ez a Windows 7-es felhasználóknak annyiból rossz hír, hogy ennek az operációs rendszernek az alapértelmezett rendererje élsimításban nem a legjobb – de ez szerencsére 12-15 colos méretben szinte egyáltalán nem befolyásolja a képminőséget.

A képarányválasztásnál érdemes az automatikus beállítást kérni, ebben az esetben a szoftver a 16:9 es és a 4:3-as felvételeket is helyes képaránnyal mutatja meg – legalábbis elvileg, a National Geographic esetében viszont többször hibázott, kézzel kellett korrigálnunk.

A program indulása gyors, viszont a csatornaváltás elég lassú, három másodpercig tart a kódolatlan és hét másodpercig a kódolt adók esetén. Az AXN és a HBO nemcsak magyar, hanem eredeti szinkront is ad a filmek mellé, több csatornánál pedig feliratot is válhatunk – a segédpanel segítségével mindkettő gyors és kényelmes művelet, a távirányítóval viszont egyik sem érhető el.

A távirányító nemcsak ezért, hanem formája miatt is a kevésbé jól használható típusok egyike: ezúttal is a kínai/tajvani tunerek mellé gyakran mellékelt vékony verziót találjuk a dobozban.

Extrák
A puritán külső ellenére a HiDTV relatív sok extrát kínál, a program a PVR funkciók mindegyikét tartalmazza. Más kérdés, hogy ennyire egyszerűen megjelenített EPG-t vagy felvételi időzítőt nem láttunk – de legalább minden rendesen működik.
A felvételkészítés és a timeshift az egérrel és a távirányítóval egyaránt indítható, utóbbi pedig sajnos semmiképpen sem lehet automatikus. A felvételkészítéshez és a timshifthez használatos mappát viszont természetesen módosíthatjuk, és további plusz, hogy ez a mappa közvetlenül a tévénézőke segédpaneljéről is elérhető.

A felvételi időzítő nemcsak felvételkészítésre használható, hanem emlékeztetésre is. Jól konfigurálható: napi és heti ismétlődésre is be lehet állítani, akár még úgy is, hogy felvétel csak a hét kijelölt napjain készüljön. A beállításnál az opciók elhelyezése viszont nem teljesen logikus, az pedig különösen nem tetszett, hogy a felvétel kezdeti időpontja mellett nem a befejezés időpontját, hanem a felvétel hosszát kell megadni – így az időzítő beállításánál mindig számolgatni kell.
A filterbeállításoknál néhány további extra vár minket: ha maradunk a gyári szűrőknél, akkor arra is lehetőség van, hogy a 4:3-as képarányú adókat 16:9-es átméretezését kérjük úgy, hogy a monitor közepén ne torzuljon túlságosan a kép (ez a beállítás a tévék panoráma opciójának felel meg). Végül, de nem utolsó sorban készíthetünk képernyőmentéseket is. Érdekes megoldás, hogy ezek a mentések nem fájlba, hanem azonnal a Paintbe kerülnek.

Összegzés
Az USB-s DVB-T tunerek között van sok szebb, dizájnosabb és olyan is, aminek jobb a szoftvere, mint tesztünk alanyáé, a kódolt adások vételi lehetősége miatt azonban használhatóság szempontjából az Alcor Conax valamennyi versenytársát lekörözi.

Az Alcor DTV Conax az InfoPatikától érkezett hozzánk a tesztelés idejére. Ára MinDigTV Extra előfizetés nélkül 19 900 forint.

Forrás: http://www.geeks.hu/tesztek/110330_alcor_dtv_conax_dvb_t_tuner_teszt?page=0,1